A weboldal akadálymentesítés sokáig egy szűk szakmai területnek számított, ma viszont egyre több szervezetnél kerül elő – jogszabályi megfelelés, felhasználói élmény vagy éppen üzleti kockázatok miatt. A szakmai alapot nemzetközi szinten a WCAG (Web Content Accessibility Guidelines) szabvány adja, amelyre az európai szabályozás is épül.
A szabványok mögött azonban nem jogi szövegek állnak, hanem nagyon is hétköznapi használati helyzetek. Az akadálymentesítés lényege, hogy egy weboldalt azok is önállóan tudjanak használni, akik nem látják a képernyőt, nem tudnak egeret használni, vagy valamilyen segédeszközzel – például felolvasó szoftverrel – böngésznek.
Az akadálymentesítés nem „mágia”
Gyakori tévhit, hogy a weboldal akadálymentesítés valami különleges, utólag „rávarázsolt” funkció. A valóságban ugyanazokkal az eszközökkel dolgozunk, mint bármely más weboldal esetén: HTML-lel, CSS-sel, JavaScript-tel és tartalommal. A különbség nem technológiai, hanem szemléletbeli.
A problémák jelentős része abból adódik, hogy egy oldal vizuálisan érthető, de nem derül ki róla, mit csinál, ha valaki nem vagy nem úgy érzékeli a felületet, ahogyan azt a tervező elképzelte. Tipikus példa, amikor egy gomb csak egy ikon, felirat nélkül. Egy látó felhasználónak ez sokszor egyértelmű a környezetből vagy a megszokásból, egy képernyőolvasó szoftvert használónak viszont teljesen néma elem. Ugyanez a bizonytalanság megjelenik akkor is, amikor egy felület kizárólag színnel kommunikál: például egy mező pirosra vált, de nem derül ki szövegesen, mi a probléma. Ez nemcsak a színlátási zavarral élő felhasználóknak okoz gondot, hanem bárkinek, aki nem érti, mit jelent az adott vizuális jelzés.
Hasonló a helyzet a csillaggal jelölt kötelező mezőknél. Sok felhasználó számára nem magától értetődő, hogy a csillag mit jelent, főleg akkor, ha erről nincs szöveges magyarázat, vagy a jelölés csak vizuálisan létezik. A fókusz láthatósága is ide tartozik: billentyűzettel navigálva alapvető lenne, hogy egyértelműen látszódjon, éppen hol járunk az oldalon. Ha ez a visszajelzés hiányzik vagy túl halvány, az nemcsak a látássérült felhasználókat zárja ki, hanem mindenkit, aki nem egérrel használja az oldalt. Ezek a példák jól mutatják, hogy az akadálymentesítés nem egyetlen felhasználói csoportról szól, hanem arról, hogy a felület több csatornán, egyértelműen kommunikáljon.
A legjobb forgatókönyv: akadálymentesre tervezve
Akadálymentességi szempontból messze a legjobb helyzet az, amikor egy weboldal még csak tervezés vagy fejlesztés alatt áll. Ilyenkor nem javítani kell, hanem eleve jól megépíteni az alapokat.
Ebben a fázisban különösen fontos, hogy a gombok valóban rendelkezzenek egyértelmű felirattal, az űrlapmezők technikailag is megfelelően címkézve legyenek, és a navigáció billentyűzettel is végigjárható maradjon. A kontraszt sem esztétikai kérdés: egy gyengénlátó számára nem látható egy olyan szöveg, melynél nem megfelelő a szöveg és a háttér kontrasztja. Ugyanez igaz a nagyításra is – egy weboldalnak akkor is használhatónak kell maradnia, amikor a tartalom jelentősen felnagyítva jelenik meg.
Ha ezek a szempontok már a tervezési folyamat részei, az akadálymentesség nem külön „extra feladat” lesz, hanem a minőségi fejlesztés természetes következménye.
Mi történik egy már elkészült weboldal esetén?
A legtöbb esetben természetesen egy már működő weboldalt kell akadálymentesebbé tenni. Ilyenkor az első lépés az, hogy reális képet kapjunk a jelenlegi állapotról. Léteznek automatizált eszközök, amelyek gyorsan kiszúrják a legfeltűnőbb hibákat, de ezek csak a felszínt mutatják meg.
A komolyabb problémák gyakran akkor derülnek ki, amikor egy akadályozott felhasználó kezdi el az oldalt használni. Ilyenkor jönnek elő azok a gondok, hogy egy gombnak nincs neve, egy menü billentyűzettel nem érhető el, vagy egy felugró ablak megjelenik, de a felhasználó nem is értesül róla. Gyakori az is, hogy egy űrlap hibát jelez, de csak színnel, szöveges magyarázat nélkül, így a felhasználó nem tudja, mit rontott el.
A fókuszkezelési problémák különösen beszédesek: billentyűzettel navigálva az oldal „elugrik”, bennragad egy menüben, vagy egyszerűen eltűnik a fókusz. Ezek a hibák látó felhasználóknak sokszor fel sem tűnnek, mégis teljesen ellehetetlenítik az önálló használatot.
A gyakori akadálymentesítési hibák megértéséhez jó kiindulópont a Webakadálymentesítési kisokos, amely magyar nyelven, gyakorlati példákkal mutatja be a tipikus problémákat.
Az akadálymentesítés egy folyamatos feladat
Fontos látni, hogy a weboldal akadálymentesítés nem egyszeri projekt. Egy oldal él, változik: új tartalmak kerülnek fel, új funkciók jelennek meg. Ha az akadálymentesség nincs beépítve a gondolkodásba, a problémák újra és újra visszatérnek.
Ha viszont a tervezésnél, fejlesztésnél és tartalomkészítésnél is szempont marad, akkor az akadálymentesség nem külön „feladat”, hanem a minőségi webes jelenlét része lesz.
Szeretnél tiszta képet a saját weboldaladról?
Ha szeretnéd tudni, hogy a weboldalad jelenleg mennyire használható mindenki számára, vagy már a tervezési fázisban biztos alapokra építenél, érdemes szakértői auditot vagy konzultációt kérni. Mi ebben segítünk: nem sablonos listákkal, hanem valódi, gyakorlatban használható javaslatokkal – fejlesztőknek és döntéshozóknak egyaránt.